A rendszerváltás óta folyamatos a mentális agresszió a baloldallal szemben. Mind a Parlamentben, mind a köztereken megjelentek azok a „provokátorok”, akik elsődleges célnak azt tekintik, hogy megkérdőjelezzék a szolidaritás politikáját. Az idei választások előtt ismét eklatáns példáját láthatjuk annak a gőgnek és arroganciának, ami az elmúlt 16 évet is jellemezte. A Fidesz, az MSZP bejelentése után hirdetett tömegmegmozdulást Budapestre, ugyanarra a napra, mégis 24 óra lesz a két rendezvény között.
 
Április másodikára hívta Gyurcsány Ferenc Budapestre azokat, akiknek fontos a köztársaság intézménye. Következő nap, ugyanerre az időpontra hirdette meg a Fidesz tömeggyűlését Orbán Viktor. Nehéz elhinni, hogy nem provokációnak szánta a pártelnök, hogy ugyanazt a napot választotta. Bár mind a két párt már korábban bejelentette a rendőrségen, hogy egy héttel a választások előtt utcai megmozdulást szervez, Gyurcsány bejelentése után lett volna lehetősége az ellenzéki pártnak arra, hogy új időpontot keressen, nem tette.
 
Az MSZP, miután értékelte a kialakult helyzetet, és miután egyértelművé vált, hogy a Fidesz nem hajlandó változtatni az eredeti időponton, döntött és egy nappal korábbra hozta saját rendezvényét. Sokakban felmerül a kérdés, hogy vajon mennyire tekinthető megfutamodásnak az időpont-módosítás? Ismerve azonban az elmúlt, több mint másfél évtized történéseit ésszerű volt az MSZP „kompromisszumkészsége”.
 
Ugyanakkor a kérdés még mindig nyitva maradt, hiszen a Fidesz és a Miép vezette Harmadik út továbbra is április másodikában látja az „erőt”, amikor kifejezésre juttathatja nagyságát. Reméljük, békésen teszik mindezt…

Publikálta null